EGY PIHE AZ EZER SZÖSZ KÖZÖTT

CSÖRGE SZABOLCS JÓZSEF BLOGJA FOTÓZÁSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL KÖNNYEDÉN

- 60. OLDAL -

KÉPTELEN KÉPELVONÁS

"Nicht mit uns", "Think flickr, think", "I won't upload anything" és hasonló rövid jelmondatokkal lett teli a flickr egy hét leforgása alatt - mind a Yahoo! által bevezett cenzúra ellen tiltakozva. Az öncenzúra nem rossz dolog, ha van értelme és kifejezetten undorító, ha a marketing egy elhibázott mellényúlása miatt történik. A sztorit helyettem sokkal jobban meséli el ervin a Kispadon.

say no to no

(Aki azt hiszi, hogy viccelek, az nem tudja, hogy milyen nehéz letakart szemmel önarcképet csinálni. :o))

 PIHE, fotó blog témakörben

SZENVEDŐ SZERKEZET

Úgy tűnik, van valami baljós sorsszerűség az események bekövetkeztének időpontjában és helyében - mert ha mindezeket egy frekvencián szeretnénk ábrázolni, és mondjuk elektrokardiogramm görbeként gondolnánk rá, nem tudnánk eldönteni, hogy a kedves paciens végelgyengülésben vagy szívrohamban készül-e elhalálozni. Én úgy nagyjából mindkettőben, bár valószínűleg a szívrohamnak lenne némi elsőbbsége. Ha Subbásan fogalmaznék, valószínűleg random kínzó kérdések formájában manifesztálnám erős vágyakozásomat a sűrű édesanyázásra, de én ilyet sose tennék. Vagyis most nem. Tovább...

HARMADJÁRA IS KARIB-TENGER

Azt gondoltam, hogy egy csúcs alapfilmre és egy durván csúcs folytatásra csak egy minden pálmát magáénak orozó, trilógiát méltón lezáró harmadik rész követhet. Mint általában hajlamos vagyok, ezt is rosszul gondoltam - hétvégén megnéztük a Karib-tenger Kalózai harmadik részét. Egyértelműen "Újratöltve"-feeling kerített hatalmába, és az utolsó negyedóráig ez volt az uralkodó széljárás, ha szabad stílusosan fogalmaznom. A vizuális megoldások magasan elvittek minden prímet: a jelmezek csodálatosak voltak, a 3D grafikusok pedig az utolsó fillérig megdolgoztak a pénzükért - a filmvégi tengeri csata valami egészen brutálisra sikeredett. Konkrétan a dramaturg látszott a szememben elvérezni a Dreamworks speciális effektjei ellen vívott csatában: erőltetett dialógusok, ámerikai filmekből jól ismert monológok, erősen színpadi megoldások... nem is értem igazán. Mintha azzal sem törődtek volna, hogy rendesen magyarra fordítsák (a szinkronos filmeknek nem a fordító a szűk keresztmetszete, hanem a néző, aki nem ért egyet a fordítóval), tele volt szó szerint fordított tipikusan angolszász szófordulatokkal ("nem odajutni veszélyes, de visszajutni" -- könyörgöm, olyan nehéz lett volna egy "hanem" szóra cserélni az angolul egyébként jól hangzó "but"-ot?). Depp és Knightley játéka kiváló volt, Bloom csúfos sokadik mellékszerepre kényszerült - ennyi erővel ki is hagyhatták volna a figurát. :o)

Az első részt még Németországban láttam (auf Deutsch ohne Untertitel...), utána azonnal megnéztem itthon magyarul is, a másodikat tavaly végigkönnyeztem a nevetéstől, a Világ végén "túl" pedig úgy álltam fel a moziszékből, hogy nem tudtam egyértelműen eldönteni: tetszett-e vagy sem. Az egész produkció megdöbbentő része az utolsó tizenöt percre esett, amikor a rutinos néző azt gondolhatta volna, hogy tisztába került a befejezéssel az azt megelőző 2 óra 20 perc alapján -- és mekkorát tévedett! Egyszer ajánlott Mindenkinek, már csak az első két rész miatt is. Fanatikusoknak akár többször is, kisebb adagokban.

 PIHE, minden más témakörben

BECSÜ(LETE)SSÉG

Az elmúlt, blogmentesített időszakban a műtárgybecsüsi oklevél megszerzésére tett elkeseredett erőfeszítéseim eredményeképpen a létrejött produktumok egyrészről a műtárgybecsüsi oklevél, másrészről az elkeseredett erőfeszítések gyökös tagjaként visszamaradt elkeseredettség volt. Utóbbi szerencsére csak az előbbi folyományaképpen maradhatott fanyar ízként a szám szegletében: egészen konkrétan volt már jobb vizsgám is. Nem is igazából a felkészültségem illetve az izgalmaim határozták meg a feleletemet követő lelkiállapotot, inkább a csalódottság vagy lelkiismeret-furdalás, hogy nem tudtam olyan szinten megfelelni az általam kitűzött követelményeknek, mint azt szerettem volna. Mielőtt félreértenétek: egyáltalán nem sikerült rosszul a vizsga, csak valahogy mást vártam. Az élet majd megtanít ezt a játékot is játszani, szándékaim szerint becsületesen. :o)

 PIHE, magánügy témakörben

BEBIZTOSÍTVA

Az elmúlt hónapban ért egy hat számjegyű meglepetés a magyar biztosítórendszerrel kapcsolatban. A történetet igyekszem nagyon röviden összefoglalni, hogy azoknak is élvezhető legyen, akik nem szeretnek sokat olvasni, ellenben egy széljegyzetnyi előéletet engedjetek meg nekem: 2001-ben, friss jogsival összekoccantam egy Corsával, amit teljes egészében tapasztalatlanságomnak köszönhetek. A felelősséget elismertem, a biztosító ("G") pedig A0-ból visszasorolt Malus 3-ba. Teltek az évek, többnyire megtanultam vezetni és több balesetet nem okoztam és nem szenvedtem - a minősítésem pedig elérte a Bonus 3-at. Ekkor adtam el a RAV4-et és vettem meg a Corollát. Kisebb motor, idősebb tulaj - "á, filléres lesz a biztosítás", gondoltam én. Rosszul. Mert bár az éves 95.000 forintra ugyanannál a biztosítónál megkötöttem a szerződést, két hét múlva jött a kötvény 176.000 forintról. Tovább...

BLOGVENDÉGSÉGBEN

Ma a Where the snail lives című fotómmal a Budapest Daily Photo-nál vendégeskedtem Zsoolt megtisztelő felkérésének eleget téve. Gondolataimat a klisék sikeres fotózásáról lásd a kapcsolódó korábbi post-omban.

 PIHE, fotó blog témakörben

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE

 PIHE, fotó blog témakörben

GOT BLOGGED

Az a megtiszteltetés ért, hogy a TopPhotoBlog ma bloggolt a Fragments című képemről.

 PIHE, fotó blog témakörben

LEHET NEMSZERETNI

Mit csináljunk, ha nagyon ráérünk? Könyvek, színház, mozi és egy korsó hideg cseh sör helyett például elmondhatjuk országnak és világnak, hogy mennyire nem szeretjük a másikat, mert ugyebár a gyűlölet híres előmozdítója az emberi szellemnek. Ezt a nagyszerű gondolatot lovagolja meg a nemszeretem.hu "alkotója" is, aki másokat szeret pocskondiázni és célkeresztbe állítani, de saját személyazonosságát már nem meri felvállalni (egyetlen odanyesett sort se találni az oldal üzemeltetőjéről). Hajrá Magyarország, így tovább - minek nekünk szeretet - kifejezetten ez kell ebbe az országba. Csak tudjunk utána tükörbe is nézni. Aki pedig nem lát át az előbbi cinizmusomon és továbbra is vallja, hogy a fent nevezett oldal egy jó ötlet: engem Csörge Szabolcsnak hívnak és lehet nemszeretni. Csak érdekelni nem tud.

 PIHE, minden más témakörben

JÉGTÖRÉS

Megtört végre a jég - a hétvégén publikált fotóm a mai szép estén egy huszáros vágással a Yahoo! toplistájának 1. (első!) helyén landolt, így sikerült végre az első tíz helyezett közé keveredni a világ ötszáz legjobb fotójának kijáró április 22-i listában.




Bevallom: örülök is ennek, meg nem is. Pont tegnap váltottam pár szót Enikővel arról, hogy milyen "trükkjei" vannak a figyelemfelkeltésnek (kiváló fotós munkássága ellenére sem jelent meg az Explore-ban egyetlen képe sem, az én amatőr bohóckodásom pedig már egész pontosan tizenegy fotót adott a listának) - ma pedig Julcsi mutatott rá arra, hogy az "ismertség", ha elég széles spektrumon mozgatott fogalommá válik (értsd: azzá tesszük!), akkor könnyen szinonímája lehet az "elismertségnek" is - utóbbi pedig a közhelyesség útvesztőjében jelentését veszti, és az emberek már természetesnek veszik, hogy aki általában jól dolgozik, az mindig jól dolgozik. A valóság - sajnos - így működik.

 PIHE, flickr témakörben

Ha van kedved és időd, kérlek olvasd el a többi bejegyzést is.

« Vissza   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66   67   68   69   Előre »