EGY PIHE AZ EZER SZÖSZ KÖZÖTT

CSÖRGE SZABOLCS JÓZSEF BLOGJA FOTÓZÁSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL KÖNNYEDÉN

- 48. OLDAL -

VENDÉGKÖNYV

Kedves Blogolvasó Pajtások! A már korábban (és szinte egyfolytában) hivatkozott, http://www.csorge.hu címen leledző kicsiny fotóalbumom a mai szép este folyamán egy vendégkönyvvel lett gazdagabb, ezzel leváltva az enyhén szólva is eldugott levélküldő űrlapot, amit azért szerencsére elég sokan megtaláltak. Ha egyszer arra jártok és van időtök / kedvetek, megtisztelnétek egy-egy bejegyzés írásával. Köszönöm Nektek. :o)

 PIHE, www.csorge.hu témakörben

A RABLÁNC, MELY ÖSSZEKÖT

Azok a Pajtások, akik figyelik szerény kis fotógalériám új képeit, bizonyára azt hihetik, hogy most értem haza egy afrikai szafariról - pedig csak a városligeti szavannára tévedtünk el szombaton. Rajongok az állatokért és a kis költségvetés miatt az állatkert az egyetlen hely, ahol lencsevégre kaphatok egy-egy kontinensen kívül eső fajt. Kifejezetten a nagymacsekokra voltam ráindulva hetek óta, amit múlt héten a Gyermeknap Plusz nevezetű esemény ("az eseményről", mint olyanról, a jövő héten lesz még szó) húzta elég erőszakos módon keresztbe. Murphynek persze most is igaza volt, hiszen az egyetlen látható macsesz egy tigrisbigris volt, őt is csak egy bokron keresztül tudtam célba venni - ellenben sikerült készíteni egy számomra elég megrázó fotót egy orángután tekintetéről. Többször átbogarásztam a készített közel 300 fotót és ha jobban a képek mögé nézek, szinte mindenhol a bezártság és a rabság szomorú kifejezéseit lehet látni. Arra gondoltam, ahogy ott álltunk Julcsival a sipítozó, zajongó embertömeg közepén, akik ugyanúgy fényképezőgéppel a kezükben állva nevettek a bezárt állatokon, hogy a kerítés rossz oldalán állunk mi és rossz oldalán az állatok.


Egy kis variálás történt a csorge.hu-n is. Egyrészt visszahoztam a Brands That Inspire gyűjteményt, másrészt a Have An Eye For It képeit a Nature gyűjteménnyel egyesítettem. Igyekszem változatosan tartani a fotóimat és remélem, hogy ez a változatosság Nektek is tetszeni fog.

 PIHE, fotó témakörben

NYOLCVAN GIGA ZSEBBEN

Nagyjából két éve van fogalmam arról, hogy az Apple márka mit is takar, és bár mind a mai napig elég ambivalens érzelmeim vannak egyes termékekkel kapcsolatban (ezt egyszer majd kifejtem hosszabban is, mind technikai, mint divatmajom oldalról), a két év úgy telt el, hogy tisztességes fogfájásban realizálható módon vetettem szemet egy iPodra. Egészen az iPhone megjelenéséig esélytelen volt, hogy iPodhoz jussak, mert indokolatlanul drágának találtam a cuccost, meg persze másra gyűjtöttem. Vincze Petya blogpajtás (maxiriszpekt!) segítségével azonban második napja gazdagabb lettem egy 80 gigás iPod Classic-kal, és azóta külön embert tudnék foglalkoztatni azzal, hogy az államat néha visszatolja a default pozícióba. A JesusPhone-ról egy ideig letettem - az iPodot jó ideig fogom nyűni. Hát, minden kézbe ilyet, mert tényleg nagyon ütős szerkezet. Aki mostantól beszélgetni szeretne, az kiabáljon velem hangosan plíz! :D


Pentax K10D + Sigma 105mm F/2,8: 1/160s, F/5,6 ISO 100
Pentax AF540FGZ bal oldalon @ 1/64, softbox és pauszfal

 PIHE, apple témakörben

TÚLÉLNI BUDAPESTET, MÁSODIK FELVONÁS

Hogy ne csak családbarát, de környezetbarát is legyek, az utóbbi három hét minden napján a busz-villamos párosítást választottam az üzlet-otthon távolság leküzdése érdekében. Erre az elhatározásra két dolog is nagyon erősen rásegített két nem kicsi rakodómunkás képében, akik voltak szívesek megráncigálni az autómat (és vele együtt az idegrendszeremet is), amit én a felhúzott ablakon keresztül (a Corolla hangszigetelése egyedülálló, szájról pedig gyengén olvasok) úgy véltem felfedezni, hogy válaszképpen kapom, amiért nem hagytam őket az amúgy parkolás céljára létrehozott sávból kielőzni a dugó kellős közepén. Érdekes módon az ilyen erőszakos állatok mindig nagyban jönnek, én még kistestű ragadozót csak az Animal planeten láttam. Szóval úgy döntöttem, hogy sokkal nyugodtabb leszek, ha kicsit parkolópályára teszem a céges kisbuszt, és inkább villamosozom.

Tovább is van, ha a Tovább gombra kattintasz. :o) Tovább...

FÉNYTERELÉS

Frissítve: 2009. december 23.

Mindig izgatta a fantáziámat a vakus fotózás és bár néhányan már így is elég komoly szinten tartanak e dolgok miatt aberráltnak, sietve igyekszem szépíteni a történetet, hogy ezúttal nem félbevágott muslincák szemének vakuzásáról fogok a továbbiakban regélni. Amikor az ember elkezd vakuval dolgozni ezernyi új lehetőség nyílik meg a fénnyel való játék során, másrészt rettenetes sebességgel esik le a tantusz, hogy nem is olyan egyszerű ez a történet, mint ahogy Kenéz kinéz. Tovább...

A MATEMATIKÁT SZERETNI KELL...

 PIHE, lol témakörben

PENTAX SMC 17-70MM F/4 SDM

Frissítve: 2008. június 17.

Ma bejelentették a Balázs által már hetekkel ezelőtt említett objektívet, a Pentax 17-70mm F/4 SDM-et. Átfogásában tökéletesen megegyezik egy nagyobb méretű, nagyobb fényerejű Sigma obival, ami 1:2-es makrót is tud, ellenben ez az objektív szuperszónikus hajtású (kompatibilis vázak: K10D, K100D Super, K20D, K200D -- más vázakon automatikusan manuálfókuszra kapcsol). Mindenki döntse el maga, hogy mennyit ér meg az SDM. Az átfogás nagyon kellemesnek ígérkezik, remélem, hogy a képminőség is megközelíti a 16-45mm-es DA obit. Tengerentúlon a zöldcsíkos üveg ajánlott ára 450 USD (70.000 forint körül) lesz - mire kishazánkba ér, ez egészen biztosan 100 pénz körülre érik.



Update: Ned Bunnell, a Pentax elnöke a személyes blogjára postolt néhány fotót, amit a 17-70 prototípusával készített. A fotókon látni, hogy nagyjából a 16-45-ös szintjét hozza, vagyis király lesz a cucc. Több info itt.

 PIHE, fotó témakörben

+1

Tegnap egy újabb bőrkötésűvel lett gazdagabb a polc. Nem, nem a szakdolgozatra gondolok, hanem a bizonyítványra. Vigyázzatok Pajtások, mostantól nekifekszem a blognak. :D

 PIHE, magánügy témakörben

EMBEREKET, SÖTÉTBEN

Két videót osztanék meg Veletek Chris Warkocki kútfőjéből. A srácnak - amellett, hogy nincsenek rossz képei :D -, piszok jó tippjei vannak a sötét helyeken mozgó emberek megörökítésére. Néhányra azt mondhatnánk, hogy magától értetődő ötletek, de például az exponálás közbeni csuklókörzés remek hatást kelt - érdemes kipróbálni akár beépített vakuval is. (Kicsit hadd legyek rosszmájú... arra a mondatra érdemes odafigyelni, amikor arról mesél, hogy milyen érzés Canonról Pentaxra váltani...) Hadd szóljon!



 PIHE, fotó témakörben

A TECHCUCCOK VÁSÁRLÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

A linuxboxom pénteki programja az új Ubuntu disztró installja volt, laza nyolcszázvalahánymega csúszott le és települt. Az Ubuntu rossz nyelvek szerint egy ősi afrikai szó arra, hogy "nem tudok Debiant telepíteni", de nekem mégis kedvencem - valahogy sokkal könnyebben kezelhető, mint a társai (már jó pár változathoz volt szerencsém: Red Hat, Mandrake, SuSE -- ezekből a leggázabb a SuSE volt, amilyen színes-szagos, annyira írtózatos). Na de nem így a 8.04, kódnevén a Hardy Heron (úgy látszik, afrikaiul szeretik az alliteráló verzióneveket, a Gutsy Gibbon és a Feisty Fawn után simán ez viszi a prímet)! Pont annyi kellett az összes cucc befrissítéséhez, amíg lezavartam egy munkanapot - utána pedig itt fogadott a hisztiablak, hogy kellett neked NFS meg Gnome. Pedig köllött a kutyának! A Gnome a szokásos "nem akarok élni, törölj a merevlemezről" hozzáállással kezdte meg az új kernel feletti működést, amit csak eszkalált az, hogy ezeréves, de roppant jól működő IBM monitoromat 640 x 480-as felbontásra volt hajlandó kalibrálni és onnan egy tapodtat sem tovább! WTF?! Valami rossz vicc lehet, mert a monitorválasztó panelt nagyon hardyn eldugták a menüben, külön kellett aktiválni, persze másfél órát gugliztam, amíg nagy nehezen a sok júzer panaszáradata között valaki írt megoldást is (komolyan, nem értem, hogy miért kell egy probléma után még kétszáz embernek odaírnia, hogy "nekem is ez a hibaüzenet jön elő"). Na mindegy, lehet, hogy csak én vagyok embergyűlölő így péntek este. A lényeg, hogy utólag kiderült, hogy ez a sok szívás a monitorral az új grafikus alrendszer fícsörje. De az NFS még ennél is makacsabb volt. Feisty alatt is volt egy pár perces "think different" szünet induláskor (remek időtartam elfelejteni, hogy miért is kapcsoltuk be a linuxboxot), de Hardy alatt többször visszatért az NFS komonjutilitíz részhez boot közben, hiába nyomta be magát failed-nek már előtte párszor. Szerencsére a terminált és a húsbárdot is feltalálták. A legérdekesebb, hogy az Ubuntu azoknak a linuxosoknak lett kitalálva, akik nem akarnak a gépük belsejében naphosszat turkálni és cetlikre mindenféle firmware verziókat irogatva kutatni csomagok után a neten: konkrétan plug and play a rendszer, telepítő betesz és "élvezzélvezzélvezz" a feeling. Emellé jönnie kellene a tudatnak is, hogy ez az Ubuntu nem akármilyen Ubuntu. De nem ám! Mert ezt úgy hirdetik, hogy LTS. Tessék neki örülni, mert ez a long time supported, vagyis hosszú ideig támogatott szavak kezdőbetűit jelenti és nem megint Lucy szállt el a gombától. Ahogy a hibák számát két óra masszív bugfix közepette elnézegetem, szerintem maximum "nem annyira hosszan támogatott" lesz az.

Konklúzió: egy technikai cucc megvásárlásával mindig várj legalább három hónapot. Ez alatt vagy: 1. frissítik annyira, hogy használni is lehet valamire (Leopardot tegnap sikerült, a Vistát azóta sem); 2. annyira gáz, hogy beszűntetik a gyártását (erre azért tudnánk példát mondani); 3. kijön belőle egy új verzió, és akkor megint várhatsz három hónapot (Jesusphone). És sajnos mese nincs, Andersen is meghalt valamiben.

 PIHE, technológia témakörben

Ha van kedved és időd, kérlek olvasd el a többi bejegyzést is.

« Vissza   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66   67   68   69   Előre »