Már múlt héten megbeszéltük Zsákai mesterrel (aki az utóbbi hetekben elhagyta a kompaktos árnyvilágot és Pentaxos mezt húzott a játékhoz), hogy a szabadságom első napján csapunk egy közös fotózást, ennek örömére ő is szabadságot vett ki. Sajnos a kedvező idő az összes szép fénnyel együtt ugyanígy tett, mert ha éppen nem szakadt, akkor törvénytelenül szemerkélt az eső az egybefüggő szürke égből. Ellenben egymás után látogattuk duzzogva a különféle vendéglátóipari egységeket, mert ugye mit csinál a fotós, ha nincsenek megfelelő (elég kényelmes) adottságok a fotózáshoz? Hát iszik. Ivás közben pedig elméleti dolgokról beszél a fényképezéssel kapcsolatban, mert akkor éppen az a kényelmes. Ellenben olyan jól belelendültünk, hogy egy rakás témát felboncoltunk, és ahogy a korsó tartalma fogyott, egyre több témában volt tökéletes az egyetértés. A végén pedig megegyeztünk abban is, hogy ha nagyon nem megy nekünk a fényképezés, akkor eladjuk a fotós cuccainkat és csak sört veszünk belőle. És akkor már duzzogni sem kell az eső miatt. :o)
Az alábbi kis videó a Discovery "How it's made" (Hogyan készült) sorozatának darabja, amely a tengerentúlon népszerű postai előhívó szolgáltatást mutatja be. Ha tetszett a múltkori "hogyan készül az objektív" vid, akkor ezt is érdemes végignézni és gondolatban a szalagot szabadkézzel babráló technikus kezére csapni. :o)
Ebédig egész aktívan teltek az órák, aztán elállt az eső és kiszabadulva a négy fal közül, kimentem egy kis friss levegőt szippantani. Egészen véletlenül nálam volt a két vázam és a makróobjektív is, mert megint rámtört a filmes feeling, úgyhogy a hetek óta a nyolcadik kockát jelző Z-1-est megdolgoztattam egy kicsit, konkrétan egy óra leforgása alatt beletettem vagy 10 expót, ami hozzám képest hihetetlenül nagy teljesítmény. Kicsit kétséges a dolog kimenetele, mivel a 400-as Ilford Delta nem kimondottan makrózáshoz készült és állvány sem volt nálam, így F/11-nél szűkebb rekeszt és 1/30-nál lassabb záridőt nem is nagyon mertem megkockáztatni. (Kis kitérő: a fejembe vettem, hogy veszek egy kisméretű és könnyű állványt, ami 2kg terhet elcipel -- nem tudtok véletlenül ajánlani egyet? A Manfrotto honlapját néztem, van is olyan, ami tetszett, de forintosítva kerek egy havi fizetésem lenne fejjel együtt, így azonnal zártam is be az oldalt.) A K10D-vel egy expot lőttem el, hogy legyen valami körítés is a bejegyzéshez. Egy szó, mint száz: menjetek makrózni bármit, gyönyörű kövér vízcseppek vannak! :o)
A kép kattintással nagyobb lesz
Kikerült a tecsőre az első hivatalos bemutató anyag a Pentax K-7 "kényszerített szenzormozgatásáról", ami lehetővé teszi, hogy az érzékelőt a vázon belül vízszintes és függőleges irányokba 1-1 mm-el elmozdítsuk, így újrakomponálható a kép. Kicsit szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban és mivel teljesen új technikáról van szó, ezért elképzelni is nehéz volt a dolgot, de ez a pár másodpercnyi videó teljesen meggyőzött Főként akkor lehet majd iszonyat hasznos, ha állványon dolgozunk és valami miatt nem tudjuk vagy nem akarjuk (makrózás) a statívot megmozdítani. Enjoy.
A videóhoz egy személyesebb sztori is tartozik. Áprilisban a Pentax Németország megkeresett egy meghívóval, miszerint ha szeretnék bekerülni a K-7 alfatesztelő csapatba, akkor örömmel várják a jelentkezésem. Természetesen a dolog roppant mód felvitte a vércukromat és azonnal le is adtam a jelentkezést - kifejezetten olyan embereket kerestek, akik Pentaxos bloggal rendelkeznek, fent vannak a Flickr-en, a Facebookon és a youTube-on (erre írtam pár hete azt a fél mondatot valahol, hogy a Hoya magára talált marketing terén). Teltek a hónapok, míg végül e hét elején kaptam egy iszonyat udvarias és hosszú levelet a Pentaxtól, miszerint sajnálattal közlik, de a tízezer potenciális jelentkezőből világszerte csak tíz egész darabot válogathattak ki, így sajnos kirostáltak. Ellenben megköszönték fáradozásomat a bloggal (bár bevallották, hogy egy kukkot sem értettek belőle, de a "pentax" tag-ek és a hozzászólások száma magáért beszélt - ezért köszönet Nektek) és megígérték, hogy a jövőben szerepelni fogok a contact listjükön a későbbi modellek tesztelése kapcsán. A sztorinak ugyan nincs hírértéke, sem tanulsága, de remélem, hogy vége sincs. :o)
Eladó a képen látható, fekete Motorola S9 bluetooth (vezeték nélküli) stereo headset. Első generációs iPhone-hoz vettem, de mint kiderült, ez az egyedüli készülék, ami nem tud stereo zenelejátszást vezeték nélkül. Körülbelül fél percet töltött a fülemben, amíg kiderült, hogy nem kompatibilis a telefonommal, de van hozzá bontatlan zacskóban plusz füldugóm. A headset fokozottan vízálló (sporthoz ideális, én is ahhoz vettem), nagyon könnyű. Funkciók: zene lejátszás, zene hangerő állítás, telefon felvétel / letétel, telefon hangerő állítás. USB és európai hálózati töltő van hozzá, illetve a bontott doboz, használati utasítással. Neten rendeltem, számla és gari nincs hozzá, 3 napos pénzvisszafizetést vállalok, illetve Budapesten előzetes egyeztetéssel kipróbálható.
A headset elkelt.
A kép kattintással nagyobb lesz
(Annak a kedves Pajtásnak, aki lesznobozott a múltkor a headset miatt, szeretném üzenni, hogy itt a lehetőség belépni a klubba. :o))
Kiváncsian vártam, hogy lehúzzanak egy újabb bőrt jó (?) öreg (!) Arnie-ról, hiszen az utolsó rész botrányosan lapos volt és a rendező-forgatókönyvíró-váltás sem tett túl jót a filmnek - és bár a T4-et sem Cameron jegyzi, mégis olyan film, amit szürkeállomány-mennyiségtől függetlenül garantáltan mindenki élvezni fog. A filmet Christian Bale-el adják el (2018-ban játszódik, így a "hány éves Batman?" egy igenis jogos kérdés), de inkább történet-alapú, mintsem egyszereplős a produkció: nagyszerűen alapozza meg a Terminátor első részét, aminek magyar címe emlékeim szerint "A halálosztó" volt. Furcsa dolog az idő, és ez John Connornak is csúnyán okoz kínos perceket a filmben, hiszen rádöbben, hogy apja, Kyle Reese valahol odakint kóricál és ha esetleg meg találna halni, akkor ő meg sem születik (mint fentebb említettem, nem egy túlságosan agyat igénybevevő két óráról van szó, így a tér-idő paradoxon egyes kérdései felett az alkotók megúszósan átsuhannak). Reese és Connor között a kapocs egy titokzatos idegen, akiről kiderül, hogy valamikor az Ítélet napja előtt halálraítéltként eladja a testét és ezzel (habként a fémtortán) belőle egy újfajta terminátort csinálnak, csak éppen a másik oldalról állnak a gépek a dolognak (ezzel az összes brainer-részt el is meséltem). Rossz gépek, rossz emberek, jó gépek, jó emberek és egy műsvarci egy puttonyba történő szuszakolásából egy pörgős, látványos akciófilmet sikerült legyártani, aminek a végén puszta feloldásként még valami tanulságfélét is megcsillantanak. Persze rengeteg terminátoros klisé elhangzik a filmben ("még visszajövök" nem tudni, hányadjára és motorozós Guns 'N Roses: You Could Be Mine másodjára), de már hiányozna, ha nem így lenne. A történet alakulása viszont még legalább két részt sejtet, így aki végigszenvedte magát a T3-on, de tetszett a T2, annak a T4: Megváltás kihagyhatatlan darab.
Bár még mindig csak 0.35-os verziónál tart a publikus firmware (nem tudom, hogyan lesz így júliusi megjelenés), de egyre több képpel találkozni erre-arra, ezekből szemezgetnék kicsit, különös tekintettel a magas érzékenységen készített zajra. (A képek kattintásra nyílnak. :o)
ISO 200 (Pentax-M 28/2,8):
Kép 1
Kép 2
ISO 400:
Kép 3
ISO 800 (Pentax-DA 18-55/3,5-5,6 AL WR):
Kép 4
Tesztsor ISO 100-tól ISO 3200-ig (szintén a kitobjektív):
Ephotozine
És még vegyesen képek és videók:
PhotographyBlog
Az élességet az objektívek miatt nem szabad nézni - a zajszint viszont nagyon ígéretes! Csak összehasonlításképpen, K10D-n az ISO 400-as kép néz úgy ki, mint a K-7 fenti képei közül az ISO1600-as tesztfotók. Szerencsére nem ragyogó napsütésben lövöldöztek nagy érzékenységgel, így egész életszagú felhasználást láthatunk a fotókon. Mindenki döntse el a látottakat maga, de engem megvett, misterpentaxk7!
Eközben megszülettek az első hivatalos magyar árak az előrendelésre vonatkozóan: a váz mindenhol 330.000 - 350.000 forint körül alakul, nyilván ez a tényleg megjelenés időpontjában használatos árfolyam függvénye. Itt-ott találkozni magánszemélyes rendelésekkel is, stabilan 300.000 forintos áron.
Jó lesz ez, Pajtások, nagyon jó lesz.
Az este egy régen tervezett fejlesztést eszközöltem a blogon, nevezetesen a bejegyzésekbe szúrt képek, fotók átméretezésének az oldal által történő önálló vezérlését (ugyanaz a kép a főoldalon kisebb, mintha a bejegyzés címére kattintva néznénk meg). Régi motoros Pajtások nyilván emlékeznek már egy-két próbálkozásra évekkel ezelőtt e témában, de valahogy annyira kényelmetlen volt a kezelés, hogy nem erőltettem a dolgot.
Ahol azt külön jelzem, a képekre kattintani lehet, itt a csorge.hu-n található oldalamhoz hasonlóan külön floatbox-ban nyílik meg nagy méretben. :o) Első ilyen nekifutás a tegnap reggel kipostolt "két makró a reggelihez" című bejegyzés képeinek újragondolt változatai - remélem elnyeri tetszéseteket a hasznosnak vélt újítás.
Így jár, aki makacs és unatkozik. Persze messze nem tökéletes a dolog: a fordítógyűrűre rakott Helios-szal ugyanis folyton szétpaszíroztam szerencsétlen ifi légy porhüvelyét, úgyhogy a jó öreg közgyűrűs technikát vetettem be. Így kevésbé tudtam extrém nagyítást elérni (ez is egy nagyon durva crop és sajnos elég életlen is), a vakum meg bent maradt a munkahelyemen, úgyhogy asztali lámpával hirtelen ennyire futotta. Tisztelettel maradok a fejszellőztetéses kattintásoknál. :o)
Ha van kedved és időd, kérlek olvasd el a többi bejegyzést is.
