EGY PIHE AZ EZER SZÖSZ KÖZÖTT

CSÖRGE SZABOLCS JÓZSEF BLOGJA FOTÓZÁSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL KÖNNYEDÉN

- 38. OLDAL -

PENTAX K20D ÉS K200D: MOST MÁR HIVATALOSAN IS VÉGE

A Pentax a héten az ausztrál kereskedők számára hivatalosan jelezte, hogy beszűnteti a K200D gyártását. Elemzők szerint a K20D árgörbéje elérte ugyanazt a formát, amit beszűntetése előtt közvetlenül a K10D görbéje is elért. Aki most szeretne jó áron még K200D-t vagy K20D-t venni: az idő eljött (klasszikust idézve: "John Connor, it is time!"). Aki tud még kicsit várni az erősebb gépekre... próbáljon megülni még két hétig. Szerintem.

 PIHE, fotó témakörben

PENTAX K30D SPECIFIKÁCIÓK - KICSIT MÁSHOGYAN

1. A K30D-t a Pentax négy színben fogja gyártani: fekete, fehér, álcázott és láthatatlan. A fekete K30D több árnyalatban is kapható lesz majd, úgy mint fekete, feketébb és nagyon fekete. A láthatatlan végéből a DA* 60-250/4 SDM ED fog lógni.

2. A K30D után a Pentax nem fog több vázat gyártani. Ez lesz a tökéletes váz, cserélhető hátfallal. Három hátfal lesz alapból a dobozban, úgy mint: infravörös, alacsony érzékenységű és "látok a sötétben" nagy érzékenységű.

3. KAF4 bajonettel szerelik. Ez kompatibilis lesz az eddig valaha gyártott összes objektívvel, bármelyik gyár is adta ki bármelyik márkájú vázra.

4. A K30D olyan fejlett lesz, hogy nem is lesz rá szükségünk.

5. A K30D nem összegyűjti a fényt, hanem kivilágosítja a sötétet.

6. A K30D-ben a RAW gomb helyett BEER gomb lesz. A portrémarkolatban a beépített (és természetesen cserélhető) söradagoló fogja a felhasználónak pumpálni a nedüt.

7. A K30D-ben beépített EMP ágyú lesz. 15 méteren belül kisüt minden nem Pentax gyártmányú fény rögzítésére alkalmas készüléket.

8. 50"-es plazma kijelzővel rendelkezik.

9. Az autofókusz rendszer olyan fejlett lesz, hogy nem a gép állít élességet a témára, hanem a téma mozog az érzékelőhöz.

10. A K30D reklámszlogenje: "K30D. A vékony választóvonal az idióta és a zseniális között."

11. A K30D olyan valósághű portrékat készít, hogy a fotóknak adót kell fizetniük.

12. A K30D fotói számára az Adobe egy új Photoshop verziót készített, amelyben az egyetlen lehetőség a kilépés gomb.

13. A K30D beépített GPS-szel és telefonnal fog rendelkezni. Lesz egy lebutított változata is, amelyet az Apple "iPhone 10G" néven fog árulni 2020-ban.

14. A zár hangja finomhangolható a beépített zeneszerkesztő program segítségével.

15. Négy különböző "azonnali nyomtatás" gombbal fog rendelkezni. A nyomtatható méretek alapegysége az 1 ANSEL.

16. A "zöld gomb" egyes forgalmi szituációkban a jelzőlámpákat is tudja irányítani.

17. A K30D lesz az első olyan fényképezőgép, amely szabadon házasodhat és önmaga tölti ki a személyi jövedelemadó bevallását.

18. A K30D-n lesz egy gomb, amellyel a felvett videókat egyenesen a legközelebbi IMAX 3D moziba küldhetjük megtekintésre.

+1. A K30D kiadása megszabadít minket egy csomó agyalástól, amelyet egy év múlva majd a K40D-re fordítunk.

Jogi nyilatkozat: A pontokat több helyről szedtem össze (nagyrészt köszönet a Pentaxforums.com felhasználóinak), némileg átírva a személyes elképzeléseim szerint. A Pentax mérnökei - elolvasva ezt a blogbejegyzést - örömmel konstatálták, hogy még pont van idejük két hét alatt megvalósítani ezeket a dolgokat (jelen pillanatban a markolatban elhelyezett sör hűtéséért felelős eszközön dolgoznak), ugyanakkor a Pentax marketingesei a világválságra való hivatkozással elbocsájtottak egy rakás embert, akik kapcsolatba hozhatóak ezen szupertitkos információk kiszivárogtatásával.

 PIHE, fotó témakörben

HÉTVÉGEKÖZELI ANZIKSZOK

Mivel túlságosan az objektívcsillagozós bulival voltam elfoglalva, így most egészen felsorolás-szinten emlékeznék meg egy-egy heti történésről. Kedden például sikerült eladnom a Pentax FA 28-80/3,5-4,7 Powerzoom objektívet. A vevő gyorsan döntött, így sajnos már nem tudtam megcsinálni a powerzoom motor működéséről ígért videós blogpostot. Legközelebb, ha a kezembe akad hasonló, nem eresztem, amíg nincs róla HD minőségű felvétel. :o) Mindenkinek köszönöm, aki érdeklődött felőle, és azoknak is akik nem, vélhetőleg utóbbiak voltak többen.

Tovább...

VÉLEMÉNYEK, OBJEKTÍVEN (BÉTA VERZIÓ)

Elkészültem a korábban említett, az általam eddig használt vagy kipróbált objektívek pontrendszerű összefoglalásával - így örömmel mutatom be a béta verziót, itt, a blogomon belül. Ám mielőtt rátérnék a részletesebb elemzésre, szeretnék bemelegítésképpen egy kis szösszenetet írni arról, hogy pontosan miért is gondoltam úgy, hogy jó ötlet a Clock-os Sörpajtások felvetése az objektív-véleményezésről. Tovább...

OBJEKTÍVES MÓKA - LEGYEN, NE LEGYEN?

Amint észrevehettétek, már egy ideje szokásom, hogy a hozzám csapódó objektívekről, vázakról, vakukról írok néha hosszabban-rövidebben. Az előző bejegyzés sörös színfoltjait adó illusztris Pajtásai dobták fel ötletként, hogy esetleg készíthetnék egy írást, amiben az eddig nálam járt objektívekről mesélek (ez két év alatt kereken 15 darab obit jelent - természetesen egy időben sose volt több öt-hat darabnál), amolyan személyes meglátásokat, hogy mit érdemes megvenni és mit nem. Mivel ez egy szép nagy munka lenne, arra gondoltam, hogy előbb kikérem a véleményeteket, hogy lenne érdemes hozzáfogni egy nyilván teljesen amatőr gondolatokat megfogalmazó posthoz, vagy egyáltalán jó ötlet lenne-e ez. Arra gondoltam, lehetne egyszerű pontozó rendszer, mondjuk egy ötös skála, különböző elvek szerint (például torzítás, élesség, kromatikus aberráció, kezelhetőség) és egy-egy mondatban az erősségekről és gyengeségekről. Ezt gondolnám a létező leggyorsabb megoldásnak, így a jövőben is helyet kaphatnának a hosszabb lélegzetű vélemények. Még annyival tudnám megfejelni, hogy bárki beküldhet véleményeket az általa használt objektívekkel kapcsolatban - egy remek gyűjtemény lehetne, de nyilván kevéssé lenne objektív az összehasonlítás, ha azt több ember végzi. A harmadik kérdés, ha már közönség-véleményesdi lenne, hogy szabad-e vegyíteni a márkákat. Örömmel várom a jó és kevésbé jó szavakat a dologgal kapcsolatban. Ha jó a fogadtatás és ezzel segítek, akkor örömmel feccölök bele egy kis időt.

Egy másik ötlet. Rengetegen (relatív szám, az utóbbi egy évben úgy harminc emberről lehet szó - nekem ez rengeteg: mindig rossz voltam matekból) keresnek meg magánban, főként Pentaxos vonulatban, de legutóbb Nikonos Pajtás is érdeklődött erről-arról. Arra gondoltam, csemegéznék a leginkább előforduló kérdésekből, hátha sokak okulnának belőle. Bár egyáltalán nem tartom magam jó mesélőnek és fotózás terén még a tojáshéjat is ide-oda rúgdosom, de az esetek 99%-ban olyan visszajelzést kapok, hogy "ezt eddig senki sem tudta nekem így elmagyarázni". A leírást valószínűleg úgy kezdeném, ahogy azt pár hete a Spottr.hu-n Mefi is írta (egy kis alapozással), igaz, némileg átírnám Mefi segítőkész cikkét saját szájíz szerint. Ezzel kapcsolatban is örülök minden gondolatnak.

További szép estét Nektek, köszönöm, hogy elolvastatok. :o)

 PIHE, fotó témakörben

SÖRFOLTOS FOTÓBLOG

Csütörtök este beültünk sörözni - Indig Laci, Zsákai Peti, Takács "Takoca" István és jómagam - egy kis cseverészésre. Jól ottfelejtettük magunkat a söröskorsó mellett, de szerintem kellemesen elbeszélgettünk mindenféléről. Legközelebb nagyobb társaságban, esetleg egy tavaszi kirándulást is meg lehetne ejteni, hogy fényképezzünk is, ne csak beszéljünk róla. :o) (Az első fotót Takocának köszönhetjük, és jól fejlett izmainknak, amivel 6 másodpercig kitartottuk a söröskorsót.)



Balról Takoca, jobbról Laci, középen jómagam



Takoca megmutatja a Pentax DA 16-45 és a DA 10-17 közötti torzítás különbségét Petinek és Lacinak



Bónuszkép Indig Laci laptopján a kedvencekről :o)) - (elnézést, nem tudtam megállni)

 PIHE, fotó blog témakörben

A LÁZMÉRŐ IS...

Úgy néz ki, üldöznek az egybeesések. Most, hogy napok óta lázasan fekszem, annyira leszűkült a kis világ, ami körbevesz, hogy az ágyközeli tereptárgyak behatóbb vizsgálatára kényszerültem, jobb híjján. Egy kép a lázmérő hátuljáról. Teljesen véletlen a dolog, esküszöm. (Akinek minden vicc új lenne: az Asahi Glass az Asahi Co. leányvállalata, van nekik vagy húsz ilyen, köztük a legismertebb az Asahi Optical volt, aminek legnagyobb produktuma az a bizonyos Pentax nevű fényképezőgép volt. :o))

 PIHE, fotó blog témakörben

A SÖTÉT OLDAL

A rögtönzött képek néha a legérdekesebbek, igazából eddigi működésem néhány jobban sikerült fotóját mind-mind a vak szerencsének köszönhetem. Ilyen ez is, szombat este jött egy hirtelen gondolat, megkértem Julcsit, hogy rázza meg hosszan a fejét. Az eredmény felemás lett, igazából hosszú nézelődés után sem sikerült eldöntenem, hogy a kép sorsa a honlap legyen-e vagy a DEL gomb - kicsit úgy érzem néha, hogy túlságosan látványhajhász vagyok olyan dolgokkal, amik teljes mértékig klisének számítanak. A másik gyenge pont a képen szerintem a háttér, de talán nem annyira zavaró, mint amennyire engem zavar. :o) A kép 1.6 másodperc kitartásával készült, második redőnyre vakuztam, a fényszerszámra a fény lágyításához egy Omnibounce-t húztam. A vaku fénye így kimerevítette Julcsit, de ugyannakkor rajta van a mozdulat is. Az effekt természetesen a mázlin múlott, de második próbálkozásra sikerült elérni, hogy Julcsi arcéle mindkét oldalon megjelenjen. Legszívesebben a Z-1-essel csináltam volna meg, de konkrétan ez az, ami ellenőrizhetetlen filmen. Kár, de legalább nem Photoshop.



Pentax K10D @ 1.6' @ ISO 100 + Tokina AT-X Pro 28-70/2,6-2,8 @ 70mm @ F/5,6 + Pentax AF540FGZ @ TTL + 1 Fé + Sto-fen Omnibounce

 PIHE, fotó blog témakörben

FAGYOTT KÖNNYCSEPPEK ON INDEX.HU

Köszönet Julcsinak a screenshotért és Takocának az aggódásért. :o) (Apropó -- ez a 300. blogbejegyzés.)

 PIHE, fotó blog témakörben

TÁRGYFOTÓZÁS - FÉNYBUHERA

Múlt héten elvállaltam egy fotós munkát, amivel valószínűleg nyárig le fogom magam kötni, de legalább hoz pénzt a konyhára és közben tanulni is tanulhatok. Konkrétan tárgyfotózásról van szó, egy magánszemély gyűjteményének könyvkiadásához. Egyelőre nem mondhatok semmi közelebbit, de majd bizonyára lesz róla részletes beszámoló is. Kicsit talán nagy bátorságra vall, hogy bevállaltam egy ilyen munkát, hiszen a tárgyfotót a hozzáértők a szakma csúcsának tartják, ami velem, kontárral, köszönőviszonyban sincs: ám én sem az a fajta vagyok, aki visszaretten egy kis kísérletezéstől.

Szegény ember vízzel főz és azzal fotózik, ami éppen a keze ügyébe akad. Némi jóindulattal persze nem mondanám kezdetlegesnek az eszközeimet, de aki stúdióban dolgozik, nyilván megmosolyogna - két rendszervaku, két állványra tett ernyő és jól fejlett türelemmel indultam neki az első tesztlövéseknek. Azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi fénysátram elégtelen lesz a feladathoz, így a barkácsdilettantizmus szokásos égisze alatt szombaton Julcsival szétbontottuk a fa-fém monstrumot, ami eddig megbontotta a konyhám amúgy sem túlságosan impozáns kompozícióját. Az eddig használt vászon hátter helyettesítésére pénteken vettem egy 170 cm magas, 110 cm széles átmenetes papír (PVC) hátteret. Ennek az esztétikán túl az a hatalmas előnye, hogy nem kell minden képnél kiretusálni a rengeteget ráncot és gyűrődést - hátránya, hogy bármilyen tárgy azonnal megfogja, így három nap alatt egy fél radírt már elfogyasztottam a tisztításával és egyre inkább marad meg mindennek a nyoma. Szerintem teljesen jó lett, íme egy fotó az új tárgyasztalról (a régebbiről történő beszámolót itt olvashatják a nosztalgiára hangolódott Pajtások). Azt gyorsan hozzáteszem, hogy ezt a viszonylag kis darab hátteret (a standard három méterszer hat méteres tekerős hátterek relációjában) is méregdrága árban vesztegetik - első körben olyat szerettem volna venni, de csak a háttértartó rendszer egy százasban lett volna és akkor még a papír sehol nincs. Iszonyat árak vannak.


A vakuk okozták a legnagyobb fejtörést: ugyanis a két fényforrásom teljesen más elven működik, így iszonyat kísérletezés következett a fényekkel, hogy még csak véletlenül se legyen semminek vetett árnyéka (persze ezt megvalósítani 100%-osan nem sikerült). A Pentax vakut ugyanis egy teljesen manuális Sunpak vaku egészíti ki, amin csak az érzékenységet és a gyújtótávolságot lehet állítani tolómércés (!) rendszer segítségével (viszont cserébe 44-es kulcsszámú). Természetesen a két vaku ugyanolyan beállítás mellett teljes más mértékű fényt bocsájt ki, így véletlenül sem lehetett elkerülni azt, hogy valamilyen irányba nem rajzolódjon ki egy-egy halovány árnyék. Végül sikerült megtalálni az arany középutat, azóta a kutyát elköltöztettem a Szüleimhez, mivel félő, hogy eltologatná a milliméterre beállított állványokat a helyükről. Végül kiegyeztem egy olyan megoldással, ahol csak egy egészen kis árnyék látható, talán így növeli a térbeliség feelingjét is. Alább egy kép a Sigma 10-20mm-ről, amin azt próbálgattam, mi az a pont, ahol a fekete és a fehér tónusok valósághűen exponálhatók ki egyszerre. (Egyébként mostanában több objektív véleményemnél cseréltem le a blogbejegyzéshez beszúrt nem tőlem származó képet, legutóbb például a Tokina 28-70/2,6-2,8 obit próbálgatva a Sigma 105/2,8-as fotóját.)


És akkor néhány gyakorlati tapasztalat, hátha jól jön a Pajtásoknak. Nikon és Pentax tulajdonosok használhatják a vakuikat vezeték nélküli módban, Canonra meg van infrás távkioldó. Mivel a Sunpak vakum nem megy wireless (talán azért, mert úgy tizenöt éves), ezért én a Cactus kioldókkal villantottam el mindkettőt. A legegyszerűbb, ha az ember ernyőbe lő, így kellően lágy lesz a fény, és az állványokat úgy érdemes helyezni, hogy a tárgy elé állítsuk be, az ernyők pedig lefelé derítsenek - így az árnyékok a tárgy mögött lesznek. Ha valamelyik vaku túl erősen villantana, egy ernyőre csíptetett pauszpapírral lehet tovább lágyítani a fényt. Arra számítsunk, hogy a fehéregyensúly csúnyán el fog csúszni, így kizárólag RAW-ban ajánlom a játékot. Csak széljegyzet, hogy bár K10D-n beállítottam az Adobe Camera Raw által javasolt fehéregyensúlyt, mégsem azt a Kelvin értéket mutatta, amit szerettem volna. Érdemes a legelső képnél egy fehérlapot betenni és arról megállapítani a korrekt színhőmérsékletet. Fix vagy nagyon jó minőségű zoomobjektívekkel javaslok működni. Igaz, hogy a fixekkel kicsit nehezebb operálni különféle méretű tárgyak esetén, de ha már van két vakunk, miért akarnánk állványról fotózni?

Egyértelműen kiderült pár napnyi intenzív tárgyfotózás után, hogy ez bizony nem egyszerű munka. Akinek nincs megfelelő berendezése (softboxok, pauszfalak, legalább három vaku), annak ez a történet ugyan nem lehetetlen lesz, de mindenképpen számítani kell arra, hogy rengeteg kísérletezéssel töltött órája lesz benne. Ennek ellenére remek móka és nagyon sokat lehet tanulni belőle - hátha Ti is kedvet kaptok hozzá.

 PIHE, fotó témakörben

Ha van kedved és időd, kérlek olvasd el a többi bejegyzést is.

« Vissza   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66   67   68   Előre »