BAD HAIR DAY

Ma az egyik budapesti rádióállomás lejátszotta gyerekkorom egyik meghatározó, úgy nagyjából 20 éve nem hallott zeneművét - konkrétan Van Halen "Jump"-járól van szó -, amely által kiváltott katarktikus magasságokba szökellő eufória a virtuáldobos-levegőgitáros produkciómtól a többi, körülöttem a dugóban szintén szívó (értsd: levegőt szívó) autóstársra is átragadt, legalább egy mosoly erejéig (de volt, aki átdobott egy "yeah"-t, csupán szimpátiából). De mondjak valamit? Arra a pár percre valahogy nem érdekelt - megosztom Veletek, hátha közös lesz az érzés.

 PIHE, minden más témakörben

MegosztásOldal teteje

« iwiwidget
jégtörés »

nosztalgia    

 

HOZZÁSZÓLÁSOK