FULL FRAME VERSUS APS-C (FOR DUMMIES)

Szeretnék egy kis rendet tenni a fejekben full frame ügyben, mivel megint nagyon elharapódzott a "rendszert váltok, mert a Pentaxnak nincs full frame váza" kommentek láncolata. Mindenféle véleménynyilvánítás nélkül következzen egy teljesen száraz meglátás a full frame vázak előnyeiről, hátrányairól, bevezetésének követelményeiről. Nem Pentax-specfikus, bármelyik márkára rá lehet húzni, amelyik még nem tette be a lábát (vázát) a teljes kockát rajzolók piacára - ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a bejegyzés hobbifotósokhoz szól, nyilvánvalóan a hivatásos fotósok számára nem kérdés, hogy mit választanának.

Frissítve: 2013. okt?ber 11.

1. Leica kocka versus APS-C bélyeg

A full frame (magyarul: teljes képkocka) kifejezést a 35 mm-es (kisfilmes) rendszer teljes kockájára szokták aggatni, amely klasszikusan a Leica nevéhez köthető. Ez a nagyon divatos technoblabla a 36 x 24 mm-es képérzékelőt jelenti digitális levilágításban, szemben a ma (még) elterjedt APS-C mérettel, ami 20.7 x 13.8 mm-től 28.7x19.1 mm-ig terjed (és akkor nem beszéltünk az APS-H-ról vagy a 4/3-ról és társairól). Ha ragaszkodni akarnánk a valósághoz (mégpedig szoktunk ilyet tenni), akkor azt is mondhatnánk, hogy nincs olyan, hogy full frame, hiszen a "teljes képkocka" elnevezés azt sejtetné, hogy van egy képkocka, amely mindenek felett állva a legnagyobb és ezekhez képest mindegyik kisebb, viszont a közérthetőség és a már bevett szleng miatt kénytelenül ezt a terminológiai csökevényt használjuk a továbbiakban is.

A képérzékelő méretének megváltozásának legszembetűnőbb mozzanata, hogy amíg a teljes képkockán látható képkivágás 100%, addig ez APS-C-n 66% (Nikon DX, Pentax DA, Sony) vagy 62% (Canon EF-S), függően az érzékelők közötti méretkülönbségtől. Megfordítva és arányszámokban kifejezve, a vágási szorzó (szakszlengben crop factor) 1.5 vagy 1.6. Folyomány: ahhoz, hogy megközelítően ugyanazt a kivágást kapjuk full frame vázon és APS-C vázon, a full frame vázra 1.5 vagy 1.6 szorzóval növelt gyújtótávolságú objektívet kell csavarnunk - például ami full frame-en 100mm, az APS-C-n a kivágás miatt 150 vagy 160 mm-nek látszik. Ezzel szemben a nagylátószögeknél negatívum a látószög csökkenése APS-C-n, hiszen egy 28mm-es objektív esetén csak 42mm-t "látunk" (1.5-ös crop factor esetén).

A másik változás, ami azonnal feltűnik, a mélység-élesség (depth of field, röviden DoF), változása, vagyis a térnek az a mélysége, amely éles lesz. A nagyobb érzékelő kisebb mélység-élességet tesz lehetővé ugyanolyan objektívvel, ugyanolyan képkivágás mellett (ennek megfelelően közelebb kell kerülnünk a témához), így szebb lesz a háttérmosás, de jobban le is kell rekeszelnünk - rengeteg területen a kis mélység-élesség inkább átok, mint áldás, de ez egy szubjektív megítélés kérdése.

A nagyobb érzékelő azonban sokkal nagyobb pixelméretet tesz lehetővé, ami nagyobb dinamika-tartományt és érzékenység-teljesítményt tesz lehetővé, így bizonyos nagy kontrasztú témáknál és kis fényviszonyok mellett messze jobban teljesít, mint APS-C-s társai.


2. Pro full frame

  • A full frame lapka nagyobb pixelméretet engedélyez, amely sokkal jobb képminőséget, dinamika-tartományt és zajteljesítményt eredményez.
  • A full frame vázak kisebb mélység-élességet tesznek lehetővé: szebb lesz a háttérmosás.
  • A full frame vázak 1.5-ször vagy 1.6-szor nagyobb képkivágást tesznek lehetővé.
  • A nagyobb lapka nagyobb és fényesebb keresőt jelent (a teremfoci - focipálya hasonlattal tudnék élni) - köszönöm a kiegészítést nemjo-nak.
  • Presztízs a márkának.


3. Contra full frame

  • A full frame lapka előállítási költsége jelentősen nagyobb, drágább a váz (APS-C-hez viszonyítva, több, mint húszszoros az árkülönbség).
  • A full frame lapka több helyet kíván, nagyobb lesz a váz mérete.
  • A full frame lapka nagyobb kört rajzol, így nagyobb és nehezebb objektívekre van szükség, összehasonlítva APS-C-s társaikkal.
  • A nagyobb és nehezebb objektívek az esetek nagyrészében drágábbak, mint az APS-C-re tervezett megfelelőik.
  • A full frame vázak kisebb mélység-élességet tesznek lehetővé: jobban le kell rekeszelnünk.
  • A full frame vázak 1.5-ször vagy 1.6-szor nagyobb képkivágást tesznek lehetővé, tehát a teleobjektívvel dolgozó fotósok "veszítenek" a gyújtótávolságból.


4. Piacra lépés követelményei

Ahhoz, hogy egy márka megjelenhessen a full frame szegmensben, legalább a következő feltételeknek kell eleget tennie:

  • Know-how: megfelelő minőségű gyártási technológia.
  • Kereslet: megfelelő (egyszerre érdeklődő és likvid) vásárlói réteg megléte.
  • Eszközök: megfelelő objektívpark (minimum egy 28-75mm, 50mm, 85mm, 100mm, 70-200mm összeállítás).
  • Kínálat: a keresletre támaszkodó, fokozatos elérhetőség biztosítása, valamint megfelelő harmadik felek által nyújtott támogatás (Tamron, Sigma, stb) az alternatív lehetőségek igénybevételéhez.


5. Ártényező

Mint fentebb írtam, a full frame lapka előállítása sokszorosa - akár húszszorosa, forrás: Wikipedia - az APS-C-nek, amely köré a megfelelő architektúrát is ki kell építeni. E sorok írásakor az APS-C vázak árai 150.000 Ft-tól 350.000 Ft-ig terjednek, amíg szintén aktuális árlistából szemezgetve full frame vázakért a következő árcímkék ellenértékét kell letennünk a pultra (forrás: argep.hu, legolcsóbb árakat figyelembe véve, kizárólag 2012 / 2013 évben bejelentett és forgalmazott vázak, objektív nélkül):

 

Canon EOS 6D 459.100 Ft
Nikon D600 465.999 Ft
Nikon D800 633.824 Ft
Canon EOS 5D Mark III 773.890 Ft
Sony Alpha SLT A99 832.900 Ft
Nikon D4  1.699.800 Ft
Canon EOS 1Dx 1.727.200 Ft

Bónusz: egy pár hete készített felmérés a Facebook csoportban a full frame árkérdéssel kapcsolatban.

 

6. Személyes gondolatok

2006-2007 táján, a K10D idején, amikor a Pentax digitális technológiája bíztató volt, de sok téren gyerekcipőben járt, még komolyan azt gondoltam, hogy a full frame vázak jó dolgok. Mára ez alaposan megkopott: az APS-C érzékelők egymás után licitálják túl egymást és sok esetben full frame kortársaikat is: érdemes megnézni, hogy mit hoz például a DxOmark benchmarkja a Pentax K-5 és mondjuk a Canon 1D Mark IV összehasonlításban - meg fogunk lepődni a számoktól. Igen, a full frame presztízs, ez az egyetlen sarkallatos pontja, amiért minden fényképezőmárkának, ami eddig nem tett le ilyen vázat az asztalra, kívánjak egyet. Ha újra végignézzük a fentieket, a puszta logika azt mondatja, hogy a full frame nincs ár-érték arányban az előnyeivel - megfordítva, a full frame hátrányai az APS-C malmára hajtják a vizet. Ha azonban a gyártási költségek optimalizálhatóak annyira, hogy a különbség kifizetése megérje a képminőségért, akkor kérdés nélkül a full frame a nyertes befutó.

(Márkatársaimnak - no offense és kérlek fogadjátok megfelelő baráti mosollyal -, akiknek az APS-C már nem elég: ki fogjátok nőni a full frame-et is. Egyszerűbb, ha vesztek egy 645D-t, csak picit kell rádobni a Canon 1Dx árára, így nincs bukás egy köztes vázon.)

 PIHE, fotó témakörben

MegosztásHozzászólásOldal teteje

« Pentax K-3: hivatalos!
fotókiállítás ajánló: bor és művészet »

aps-c     fotó     full frame