DILEMMA

Az utóbbi napok - hetek a használtautó fórumok lázas böngészésének jegyében telt. Ez olyannyira elhatalmasodott rajtam, mint Anakin Skywalkeren a Sötét Oldal, pedig azért voltak ellene próbálkozások (másoknak ez a megoldás három részbe és egy Mark Hamillbe került) - a tervgazdaság keretében kimatekolt autócsere már évek óta érik kiteljesedni, de lehetőséget erre igazából csak nemrég kaptam. Egyszóval: váltani. Na igen, de mire?

A hazai autópiac első blikkre rendkívül széles spektrumát meglovagolva az ember hajlamos átesni még a legtropább ló másik oldalára is. Legalább is én hajlamos voltam, pedig nem dakota lóra ültem. Két hétbe került magamat lebeszélni (némi családi és baráti háttérzümmögés segítségével) egy Rover 75-ről. Valószínű, hogy a döntésemet az is kegyetlenül elhúzta, hogy a közelben két Rover 75 tulajdonos is parkoltatja naphosszat az autóját, és így sose tudtam úgy elmenni itthonról, hogy meg ne csodáljam a faberakással ékített tévés-dévédés műszerfal köré tolt fullextrás gépcsodákat. Köztudottan meggyőzhető vagyok a lassú felfogásom ellenére is, így a Rover, azzal, hogy már nem létező márka, bekerült a nálam feketelistán lévő gépjárművek közé. Mielőtt bárki is megróna: nem, nem a Suzukira gondolok, hanem azokra a márkákra, amiket jellemzően olyan emberek birtokolnak kishazánkban, akiknek nem szeretnék márkatársa lenni - sem a kultúra, sem a szándékos hajhullatás azon fokát nem értem még el, hogy ezek közül válasszak. Természetesen minden tisztelet a kivételnek, merthogy nem egy kivételt ismerek. Kedves környezetem különféle autókba tudna elképzelni. Julcsa például simán beültetne a Rover art-deco műszerfala elé, szivarral a számban, enyhe borostával, Vivaldival. Az más kérdés, hogy ha megnyerné az ötös lottót, állítása szerint meglepne az új, pasis RAV4-el. Szüleim Golfozni küldenének, pedig akkor én már inkább Toledóba mennék. Anikó - parkolási megfontolásokból kiindulva - Ticóztatna. Peti a Volco C30-at ajánlotta a figyelmembe, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a választásom e típusra esne, muszáj lennék mindenhová őt is magammal vinni.

Felülkerekedve a heti káoszon, pénteken megfogalmaztam igényeimet azzal az alsó középkategóriás járgánnyal szemben, amibe majd szívesen tenném bele testemet előre kitervelt vezetés megvalósításának szándékával. Azt nagyjából tudtam, hogy meddig nyújtózhatok a vásárláskor és azon túl, így az első igény a gazdaságosság zászlaja árnyékában látta meg a napvilágot szőke koponyám alatt és ez cseppet képzavarra való gyanakodásra adhat okot - de mindegy is, ahogy azt egykoron egy egykori cimborám mondotta volt. Az Audi A3 gondolata rövid kóstolgatás után lett száműzve a feledés "pénzkidobás" feliratú bugyrába, de még aznap számalkos csoporttársaim és egy tavalyi álmom hatására a szűrőn (ami nagyjából egybevág az ilyenkor szokásos klisével, miszerint az AUTÓ legyen szép, gyors, férfias, eredeti) több-kevesebb találattal a Toyota Corolla akadt fenn, ami ugyan nem eredeti, de legalább az összes többi igénynek igyekszik megfelelni. Nem tudom, mennyire fog hiányozni az a plusz 30 ló a ménesből, de a tesztek szerint az 1.6-os Corolla Hatchback (már Auris néven fut) durván ráver az ötös Golfokra, úgyhogy egyelőre nem aggódom - gondolom a 300 kiló mínusz jótékonyan fogja eldönteni ezt a kérdést.

Hogy mennyire vagyok lelkes? Nagyon. Holnap megyek lefoglalni Őt. ;o) Képek lesznek.

 PIHE, autók témakörben

MegosztásOldal teteje

« p-merci van eladó
nem a te napod »

corolla     rav4    

 

HOZZÁSZÓLÁSOK



 1      

Julcsa

Asszem elkezdek lottózni... :-D :-D