EGY PIHE AZ EZER SZÖSZ KÖZÖTT

CSÖRGE SZABOLCS JÓZSEF BLOGJA FOTÓZÁSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL KÖNNYEDÉN

VILLANÓK HARCA: PENTAX AF 540FGZ VS METZ AF 58-1

Abban a szerencsés helyzetben voltam egy hétig, hogy egyszerre járt nálam a Pentax / Samsung rendszerek két legkedveltebb nagyteljesítményű fényszerszáma, a Pentax 540 FGZ és a Metz 58-1. Mivel folyamatos visszatérő kérdés, hogy melyik a jobb, melyiket érdemes megvenni, egy rövidebb sufniteszt keretében kitérnék a két vaku nyúzása közben levont következtetésekre. Mint azt a törzsolvasó Pajtások már megszokhatták, a sufniteszteket a személyes szájíz és egyéni ízlés, valamint az általam fontosnak tartott tényezők alakítják ki - mivel nemrégiben több, blogon kívüli vita is származott abból, amit itt leírtam, ezért szeretném a blog névjegy oldala végén, félkövérrel leírtakat figyelmetekbe ajánlani.

Frissítve: 2010. február 19.

Kialakítás

A két vaku mérete közel ugyanakkora és súlyra sincs túl sok különbség (Metz: 355 gr, Pentax: 380 gr). A Metz matt, amíg a Pentax fényes fekete műanyag borítást kapott. Mindkettő feje függőleges és vízszintes irányba eltekerhető, ám a Pentaxon egy pár fokkal több a játéklehetőség, a derékszögű állásnál még egy aprót lehet lefelé bólintani. Ha egyszerre dolgozunk mindkét vakuval, idegesítő tulajdonsága lehet a villantóknak, hogy a nyakuk pont ellenkező irányban tekeredik ki teljesen vízszintes helyzetre, vagyis vigyáznunk kell, meg ne fojtsuk egyiket véglegesen. A nyak mindkét gyártmánynál az oldalakon elhelyezett nyomógombokkal működtethető: a Metz gombja egy hét alatt kétszer is beragadt, a Pentaxé három év alatt viszont egyszer sem. Előlről a Metzen találunk egy kis meglepetést, ugyanis a segédfény és az érzékelő felett taláunk egy plusz segédvakut is (rear néven fut a menüben). Ez egy igen-igen jól használható dolog, főleg, amikor nagy fényerőre van szükségünk - sajnos a fényerejét nem találtam meg a leírásban. Mind a Pentax, mind a Metz rendelkezik kihúzható csillantóval (catch eye) és diffúzorlappal. Mindkét esetben jobb oldalon találjuk az elemtartót. A Metz itt igencsak helybenhagyja a Pentaxot, ugyanis utóbbi elemtartójának lefelé és oldalra, amíg előbbié simán felfelé nyílik, így az 540-es kinyitása bonyolultabb és hosszabb folyamat. Bal oldalon találjuk a külső áramforrás (mindkét vaku esetében külön megvásárolható tartozékok) csatlakozóit. Itt mindkét villanón találunk egy-egy pluszt: a Pentaxon a vakukábel, a Metzen az USB kábel bemenetét, amellyel a gyártó a firmware frissítés lehetőségét nyújtja (megjegyzem, a Metz az első ilyen vaku). A Pentax vakut egy pöcökkel lehet a vakusínre szorítani, a Metzet a hagyományos csavarós módszerrel. Itt a kényelem a Pentax, a használhatóság pedig a Metz mellett szól - a Pentax rögzítője néhány tengerentúli felhasználó tapasztalata szerint megadja magát, és az általa kitolt tüske beragad a vázba. E rossz házasságot már csak a szervíz tudja szétválasztani, ami elég kellemetlen lehet - szerencsére úgy tűnik, egy rossz széria anyaghibája okozza, Magyarországon nem hallottam felszorulásról. Ha szűken a kialakítást nézzük, bár mindkettő jól épített és mindkettőnél vannak hiányosságok, gyengeségek (elemtartó, szorító, biccentő), az USB csatlakozó és a plusz vaku miatt a Metznek egy hajszálnyi előnyt szavazok meg.



Pentax AF 540FGZ és Metz AF 58-1 egymás mellett



Kezelőszervek

A két vaku kezelés tekintetében teljesen eltérő eszköztárat vonultat fel. Amíg az Pentaxon nincs menü és gyakorlatilag minden funkció elérésére van egy dedikált gomb, tárcsa vagy kapcsoló, addig a Metzen négy gomb csücsül, amelyek a menü kijelzőjének megfelelő szerepet töltenek be. Több éves kitartó Pentax vaku-nyomogatás után egy hét alatt a hajam jelentős része hullott ki a Metz miatt, a maradék pedig azonnal őszülésnek indult. Szerencsére nem túl bonyolult az 58-1-es menüje, de pont elég összetett ahhoz, hogy ha gyorsan kell valamit megcsinálnunk, akkor idegesítő legyen. Például ahhoz, hogy a bekapcsolástól eljussunk a vezeték nélküli slave funkcióba, a következő utat kell bejárnunk a Pentax esetén: vaku bekapcsolása, M/C/S kapcsoló S-be pöccintése (két gombnyomás). Ugyanez Metz-nél: vaku bekapcsolása, SEL gomb, menüben Remote megkeresése (négy gombnyomás), SET gomb, Remote Slave megkeresése (két gombnyomás), SET gomb (összesen tíz gombnyomás). Ráadásul egyes helyeken a Metz gombjai nem reagáltak azonnal, volt, hogy kétszer kellett megnyomnom egyiket-másikat, hogy tegyék a dolgukat. Ha a Metz az első vakunk, akkor - összehasonlítási alap hiányában - nem sokat fogunk foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.



Pentax AF 540FGZ és Metz AF 58-1 kezelőszervek



Teljesítmény, szolgáltatások

Szeretnék eloszlatni egy tévhitet a Metz AF 58-1 kapcsán. A német vaku nevében az 58-as szám ugyanis a kulcsszámot jelöli, amely 105mm-es állásra, ISO 100-ra értendő. A Pentax 540FGZ nevében az 54 szintén a kulcsszámot jelöli, amely 85mm-re és ISO100-ra értendő. Ebben az összefüggésben a Metz nem bír nagyobb teljesítménnyel, ám ha a segédvakuját is figyelembe vesszük (nagyjából 20-as kulcsszámú lehet), akkor a Pentax valóban alulmarad. Mindkét vaku 24mm-es (35mm-es formátum) nagylátószöget képes lefedni.

A szolgáltatások bizony mindkét vaku esetében több, mint kielégítőek: tökéletesen fogunk tudni vezeték nélkül lőni, sőt, a két vaku egymással hibátlanul vezérelhető is. Az alapvető különbségek a kialakításban és a finomságokban rejtőznek. Számomra a Metz egy sokkal inkább finomhangolható vakuként mutatkozott be, mintsem egy gyors reagálású, munkára befogható fényszerszámként. Például a teljesítményt a Pentax vakun 1/1 és 1/64 között állíthatjuk 1 Fé lépésenként, addig a Metzen egy 1/1 és 1/256 között léptethető 1/3-as közönként. Pentaxon manuális beállítások mellett ISO 25 és 1600 között dolgozhatunk és F/2-es legnagyobb rekeszérték állítható, Metzen ugyanebben a módban ISO 6 és 6400 között mozoghatunk és F/1 a legnagyobb blende. TTL módban a korrekció lehetősége a Pentax esetében -3 és +1 Fé, Metzen -3 és +3 Fé között állítható. A Metzen van pár extra funkció is: például a Beep üzemmóddal távoli vakuzás esetén a vaku különféle hangjelzéseket ad, így nem kell folyamatosan sétálni és ellenőrizni a töltöttséget, expozíciót, stb., valamint képes TTL és A módokban expozíció sorra is (Flash Bracketing). E két funkció például teljesen hiányzik a Pentax vakuról. Gyorsaságra a Pentax viszi a pálmát, csontra feltöltött elemeknél a bekapcsolástól számított üzemkész állapot elérése a Metznek körülbelül kétszer annyi ideig tartott. A zoom-motor a Pentaxon szintén gyorsabban reagált (a K-7 végére egy Tamron 28-75/2,8 volt csavarva a tesztelésnél), de töltési időre nem éreztem különbséget (mindkettő lehetne sokkal gyorsabb is, ha a konkurencia brand vakuit vesszük figyelembe).


Munka vezeték nélkül

Mindkét vázon megtalálható a már említett vezeték nélküli mód is - és itt kicsit kitérnék a Pentax rendszerek wireless vakuzására. Amikor vezeték nélküli vakukioldásról beszélünk, alapvetően két csoportot kell megkülönböztetnünk: az optikai kioldást (optical slave) és a csatornás kioldást. Az optikai slave mód egy "buta" mód, tulajdonképpen annyit tud, hogy a vaku az előre beállított teljesítményen fog elvillanni, amikor villanást észlel. Ez a villanás lehet egy másik fényképezőgép, egy másik vaku is, sőt, ha a fényképezőgépünk beépített vakuja vörösszem-csökkentésre van állítva (ekkor a pupilla összehúzásához a váz egy nagyon röviden elővillant), akkor az elővillanás is elsütheti. Ezt az opciót a Pentax tudja (sima slave mód), a Metz nem (természetesen pár ezer forintért vásárolható olyan vakukocka, ami pótolja e hiányosságot). A csatornás kioldás egy sokkal kifinomultabb változata az előzőnek. A rendszer két (három) részből áll: a mestervakuból (master) vagy a vezérlőből (control) és a szolgákból (slave). A használat előtt a vakukat össze kell párosítanunk a vázzal, amely során azonos csatornakiosztást rendelünk hozzájuk - ezt egyetlen egyszer kell csak megtennünk, utána már csak a következő gép megvásárlásánál kell újra párosítanunk. A csatornás megoldás hatalmas előnye az optikai kioldás ellenében az, hogy a vakuk csak a beállított csatornán érkező villanásra fognak figyelni, vagyis más nem fogja tudni kioldani, sőt, egyszerre akár négy Pentax váz is dolgozhat egy helységben végtelen számú vakuval, egy csoportban mindig csak az adott csatornára fognak figyelni a villantók úgy, hogy közben a lencsén keresztül mért fényről (TTL) információt is közölnek egymással. A különböző egységek szerepköre nagyon jól illeszedik az elnevezésükhöz: a mestervaku villantása egyszerre történik a zár nyílásával és elvillantja a szolgákat, így mindegyik vaku fénye látható lesz a képen. A vezérlő vaku a zár előtt villant, így a fénye nem lesz látható a képen, csak a szolgák fognak villanni az exponálás pillanatában. A szolgák önmagukban nem képesek egymást elvillantani. A mester- és a vezérlő vaku lehet egy rendszervaku vagy lehet a váz beépített vakuja is (a C menüben változtathatjuk meg a szerepét). A csatornás villantásnak is természetesen az az egyetlen hátránya, hogy ha nem is direkt módon, de a villanás fényét látniuk kell az egységeknek.

A Pentax és a Metz vakuk tökéletesen vezérelték egymást: mindkettőt használtam mesterként, vezérlőként és szolgaként is, valamint kipróbáltam a kontraszt-módot is. Utóbbi esetben (a mester / vezérlő vaku TTL módban 1/3 fényerőben, a szolga pedig 2/3 fényerőben szabályozható a Metz esetében, és 1/1 - 2/3 - 1/3 részben a Pentax esetében, szereptől függetlenül - ennek egyetlen követelménye, hogy a mester / vezérlő vakunak a vázon kell lennie. E módban a TTL fénymérésre beállított vakuk egyike a meghatározott arányban fog deríteni, vagyis portréhoz vagy termékfotóhoz kiváló eszköz.


Kompatibilitás

Sajnos a Metz 58-1 leírásában nem találtam meg a kompatibilis vázak listáját, de sejtésem szerint a 35mm-es Pentax és a digitális Pentax és Samsung vázakkal képes együttműködni. Ezzel szemben a Pentax 540 az összes 35mm-es, digitális vázzal kompatibilis, sőt, használható a 645 és 67 rendszerekkel is (és minden bizonnyal a napokon belül bejelentésre kerülő 645D-vel is).


Népítélet a sufniból

Két olyan vaku járt egyszerre nálam, amely teljesítményben közel azonosak, ám felépítésben és használhatóságban merően különböznek: amíg a Pentax AF 540FGZ munkára is fogható, gyors vaku, addig a Metz Mecablitz AF 58-1 inkább hétköznapi használatra lett kitalálva. A Metz kezelési hiányosságait a plusz szolgáltatásokkal és a kedvező árával igyekszik (igen jól) pótolni. Érdekes módon a Pentax AF 540FGZ a bejegyzés írásakor az egyik hivatalos budapesti viszonteladónál bruttó 130.650 Ft volt, a Metz AF 58-1-ért pedig 118.750 Ft-ot kértek el - régebben az árkülönbség sokkal nagyobb volt, tavaly tavasszal jó 40.000 forinttal került többe a Pentax vakuja (csak személyes megjegyzés, hogy az alig tizenkét darab ezres bankjegy különbség mellett a Pentax a jobb választás). Munkára mégis a Pentaxot javaslom magasabb árfekvése ellenére is, ám ha átlagos felhasználást szeretnénk megcélozni, akkor a Metz AF 58-1 egy igen jó választás lehet.

 PIHE, fotó témakörben


  fotó     fotótech     metz     pentax     sufniteszt     vaku    


Megosztás Facebook-on


HOZZÁSZÓLÁSOK



 1      

KovAt

"Mindkettő feje függőleges és vízszintes irányba eltekerhető, ám a Pentaxon egy pár fokkal több a játéklehetőség, a derékszögű állásnál még egy aprót lehet lefelé bólintani."

A Metz esetében is, kb. 7 fokkal lehet még lejjebb bólintani a vakufejet.

 2      

Pihe

@KovAt: köszönöm a látogatást. :o) Igen, a kézikönyvben találkoztam ezzel a -7 fokos döntéssel, de magát a vakut sehogy sem tudtam rábírni, vagy olyan kicsi ez a biccentés, hogy nem érzékelhető a 90 fokos szöghöz képest.

 3      

KovAt

Ehhez is meg kell nyomni a fej oldalán a gombot.
(Nekem ilyen vakum van, találkoztam már a "biccentésével".)

 4      

KovAt

A -7 fok tényleg nem jelentős, de mégsem 0.
;-)

 5      

tmt

Nekem az AF 48-1 jelű van, ami nagyon hasonló ehhez, csak az pl. tud optical slave-t, viszont nincs benne segédvaku (és nyilván kisebb kulcsszámú is). A kezelőszerveitől én is hülyét kapok egyébként :) Van mellé egy Nikon SB-26, az kb. olyan egyszerűen kezelhető, mint a Pentaxos hálistennek :)

 6      

Pihe

@tmt: érdekes, hogy a kistestvérben helyet kapott az optikai kioldó. Nálam egy Nikon SB-25 dolgozik, nagyon szeretős vaku - hiába no, Nikonék értenek a fényszerszámok készítéséhez, arról nem is beszélve, hogy a fenti képeket Pentax vázon SB-25-tel készítettem. :o)

 7      

W.

@tmt:
Nekem is AF 48-as Metzem van, Pentaxhoz. Hol kell keresni benne az optikai slave-t? (én csak wireless slave módról tudok...)

 8      

tmt

@W.: Hát tulajdonképpen az az optical slave mód, mivel nem rádiósan vagy infrásan villant, hanem "preflashel". Néha adódtak vicces dolgok, amikor az SB-26 bevillant, mert ő szegény csak bután villan egyet, ha fényt lát :)

 9      

Gabesz

Hmm..asszem akkor érdemes költeni a gyárira.
Talán jövőre.
Idén ha a 105-ös Sigma összejön, már örülök!:D

 10      

Pihe

@tmt: akkor az is wireless slave és nem optikai slave, ha elővillanás van. Optikai slave-nél nincs elővillanás, azonnal kisüt. Az SB-26-on tudomásom szerint van optikai slave (a tulajdonomban lévő SB-25-ön nincs, de megoldottam egy vakukockával).

@Gabesz: én lehetséges, hogy az új (WR-es) 100-as Pentaxra gyúrnék, bár árat még nem láttam. Ha objektívet vennél, keress meg előtte. ;o)

Köszönöm Nektek! :o)

 11      

Gabesz

Valahol mintha olvastam volna,hogy a WR-es 100-as 2.8-as makró 200 fölött lesz....dollárban...itthon még rájön ugye az extraprofit!:S
Mindenképp szólok, köszönöm!
:)

 12      

Pihe

@Gabesz: szerintem inkább 700 lesz az a 200. :-/ 50.000 forintért egy ilyen objektívet nem fog elkótyavetyélni a Pentax. Azt viszont láttam, hogy milyen szép kör alakúak a lamellák minden rekeszértéknél (ez az első ilyen Pentax üveg). :o)

 13      

Pihe

@Gabesz: bocsánat, most esett le, amit írtál. Igen, 200 felett lesz, dollárban. :o)) (Szőke vagyok + este van.)