A TECHCUCCOK VÁSÁRLÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

A linuxboxom pénteki programja az új Ubuntu disztró installja volt, laza nyolcszázvalahánymega csúszott le és települt. Az Ubuntu rossz nyelvek szerint egy ősi afrikai szó arra, hogy "nem tudok Debiant telepíteni", de nekem mégis kedvencem - valahogy sokkal könnyebben kezelhető, mint a társai (már jó pár változathoz volt szerencsém: Red Hat, Mandrake, SuSE -- ezekből a leggázabb a SuSE volt, amilyen színes-szagos, annyira írtózatos). Na de nem így a 8.04, kódnevén a Hardy Heron (úgy látszik, afrikaiul szeretik az alliteráló verzióneveket, a Gutsy Gibbon és a Feisty Fawn után simán ez viszi a prímet)! Pont annyi kellett az összes cucc befrissítéséhez, amíg lezavartam egy munkanapot - utána pedig itt fogadott a hisztiablak, hogy kellett neked NFS meg Gnome. Pedig köllött a kutyának! A Gnome a szokásos "nem akarok élni, törölj a merevlemezről" hozzáállással kezdte meg az új kernel feletti működést, amit csak eszkalált az, hogy ezeréves, de roppant jól működő IBM monitoromat 640 x 480-as felbontásra volt hajlandó kalibrálni és onnan egy tapodtat sem tovább! WTF?! Valami rossz vicc lehet, mert a monitorválasztó panelt nagyon hardyn eldugták a menüben, külön kellett aktiválni, persze másfél órát gugliztam, amíg nagy nehezen a sok júzer panaszáradata között valaki írt megoldást is (komolyan, nem értem, hogy miért kell egy probléma után még kétszáz embernek odaírnia, hogy "nekem is ez a hibaüzenet jön elő"). Na mindegy, lehet, hogy csak én vagyok embergyűlölő így péntek este. A lényeg, hogy utólag kiderült, hogy ez a sok szívás a monitorral az új grafikus alrendszer fícsörje. De az NFS még ennél is makacsabb volt. Feisty alatt is volt egy pár perces "think different" szünet induláskor (remek időtartam elfelejteni, hogy miért is kapcsoltuk be a linuxboxot), de Hardy alatt többször visszatért az NFS komonjutilitíz részhez boot közben, hiába nyomta be magát failed-nek már előtte párszor. Szerencsére a terminált és a húsbárdot is feltalálták. A legérdekesebb, hogy az Ubuntu azoknak a linuxosoknak lett kitalálva, akik nem akarnak a gépük belsejében naphosszat turkálni és cetlikre mindenféle firmware verziókat irogatva kutatni csomagok után a neten: konkrétan plug and play a rendszer, telepítő betesz és "élvezzélvezzélvezz" a feeling. Emellé jönnie kellene a tudatnak is, hogy ez az Ubuntu nem akármilyen Ubuntu. De nem ám! Mert ezt úgy hirdetik, hogy LTS. Tessék neki örülni, mert ez a long time supported, vagyis hosszú ideig támogatott szavak kezdőbetűit jelenti és nem megint Lucy szállt el a gombától. Ahogy a hibák számát két óra masszív bugfix közepette elnézegetem, szerintem maximum "nem annyira hosszan támogatott" lesz az.

Konklúzió: egy technikai cucc megvásárlásával mindig várj legalább három hónapot. Ez alatt vagy: 1. frissítik annyira, hogy használni is lehet valamire (Leopardot tegnap sikerült, a Vistát azóta sem); 2. annyira gáz, hogy beszűntetik a gyártását (erre azért tudnánk példát mondani); 3. kijön belőle egy új verzió, és akkor megint várhatsz három hónapot (Jesusphone). És sajnos mese nincs, Andersen is meghalt valamiben.

 PIHE, technológia témakörben

MegosztásOldal teteje

« egy szolgálati közlemény
embereket, sötétben »

harcosok klubja     izé     linux    

 

HOZZÁSZÓLÁSOK



 1      

vinczepetya

hmm, hát igen, a videokártyákkal általában gond szokott lenni, sosem úgy működnek ahogy én azt szeretném! Ez az új HH Ubuntut én is kipróbáltam, alakul mint púpos gyerek a prés alatt, de még mindig nem érzem úgy hogy egyben lenne....valami mindegyik linux-ból hiányzik...