EGY PIHE AZ EZER SZÖSZ KÖZÖTT

CSÖRGE SZABOLCS JÓZSEF BLOGJA FOTÓZÁSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL KÖNNYEDÉN

SIGMA 10-20MM F/4-5,6 EX DC HSM

Amióta világ a világ, minden 35mm alatti gyújtótávolság nagylátószögnek számít - legalábbis a filmes gépek tekintetében. A digitális tükörreflexes fényképezőgépek gyártási költségeinek optimalizálása érdekében megjelent kicsinyített érzékelők vegyes érzelmeket váltottak ki a fotósokból (persze én akkor még azt se tudtam, hogy eszik-e vagy isszák az APS-C-t... tehát ez a rövidke eszmefuttatás valójában nem nosztalgia, hanem magyarázat): egyrészt a sport- és természetfotósok örültek, hogy a filmes vázakon 300mm gyújtótávolságot sokkal nagyobbnak érzik (vigyázat: számmisztika!), másrészről a beltéri fotósok a nagylátószögű objektívjeiket elszomorodva érezték kevésbé nagylátószögűnek: így valójában a nagylátószög, mint fogalom, elcsúszott a 18mm környékére. Nekem ez a hiányosság egészen addig fel sem tűnt, amíg nem kezdtem el ingatlanfotózni. És itt jön képbe a fenti objektív.

Bár kicsit nőklapjásan indult ez a bejegyzés (és akkor még csak nem is úgy indult, hogy a nap beragyogott az ablakon azon a ködös reggelen, amikor... ;o), most valami olyasmi jön, amit a külföldi szakzsargon "fast hands on"-nak, vagyis első benyomások alapján készült írásnak csúfol. Mert benyomásom az bőven van, hiszen Dorothea jóvoltából és áldásos szervezéséből kifolyólag ma magamévá tehettem a számszerűen második aranycsíkos Sigma objektívemet. Mivel munkatársat kerestem az üveg személyében, ezért voltak nagyon határozott elképzeléseim: legyen éles, színhű, alacsony fényszórású, strapabíró, nem túl nehéz. Gyakorlatilag ezek a kívánságok teljesültek is - többnyire.

Doboz lázasan kibont, benne a szokásos EX szériára jellemző cuccok: övre fűzhető szütyő, napellenző, objektív, Sigma hajtogatós leírás soknyelven. Ez már így önmagában is bíztató.

Az objektív robosztus felépítésű, de szerencsére nem nehéz. A DC kialakítás miatt nem találunk rajta rekeszgyűrűt és a fenti képpel ellentétben nincs rajta AF/MF kapcsoló sem, ez csak a Canon és a Sigma vázak kiváltsága (hogy mennyire kiváltság egy plusz kapcsolóval szórakozni, ez már más kérdés). A zoomgyűrű nem lötyög, határozott kezet kíván - a 10mm átfogást mintegy kilencven fokkal történő elforgatással lehet bejárni, ez alatt az objektív alig 0,8 cm-t nő meg. Belső élességállítása miatt nem forog el a frontlencse, így alkalmas polár- vagy más, átmenetes szűrők használatához. Öblös kialakítása miatt nem vagyunk rákényszerülve a vékonyított szűrők használatára, ellenben ezért szó szerint nagy árat kell fizetnünk: a szűrőátmérő 77mm. Mit mondhatnék? Ma bolti ára egy 77mm-es Hoya polárszűrőnek 17.000 forint. Mindenki gondolkodjon el, hogy vajon megéri-e ennyiért szűrőt venni -- ráadásul a védelem legalább egy UV szűrő használatával kötelező, mivel az ultra-nagylátószögű kialakítás miatt a frontlencse, bár aszférikus módon, de előtüremkedik.

Szokásos vesszőparipám a napellenző és a kupak. Szerencsére már eljutott odáig a Sigma, hogy bajonettesre tervezze a virágszirom alakú napellenzőt, amelyet így akár fordítva is feltehetünk. Viszont a frontlencsét védő kupakon nem tudjuk leszedni és feltenni úgy, ha a napellenzőt előzőleg felraktuk (mert azt bezzeg fel lehet csavarni úgy, hogy a kupak is fent van -- ördögi kör ez).

A belbecsről vegyes érzelmeim vannak. Egyrészt az üveg 10mm-re lett optimalizálva, így a rövidebb végén nyújtja a legjobb minőséget, 14mm-en a legrosszabbat, majd 20mm-en a minőség újra jó lesz, de csak a 14mm-hez képest. Ez alatt egy blendényi fényt veszítünk. Sokat olvastam fórumokon, hogy a Sigma minőségellenőrzése enyhén szólva is tragikus, és ez hatványozottan jellemző erre az objektívre is: az én példányom az élesség terén mutat furcsaságokat - a kép közepe éles, a sarkok pedig rettentő életlenek. Ennek megoldása a lerekeszelés, és mint említettem az állvány kötelező jellegét munka közben, ezért ez nem jelent túl nagy problémát: F/9-től már jók a sarkok, F/11-nél pedig kiváló élességet kapunk a teljes képen. Hozzáteszem: felhasználói visszajelzések alapján azt lehet mondani főszabályként, hogy totál lutri ugyanazon objektívtípuson belüli minőség eltalálása. Sok helyen írták, hogy a Canon L-es objektívjeivel megegyező minőséget produkál, sajnos ezt nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni: semmilyen összehasonlítási alapom nincs. Azért jó lett volna mondjuk egy F/3,5 blendével induló átfogás is, de egyrészt a lerekeszelés miatt ez nem változtatna semmin, másrészt gyanítom, hogy az objektív kétszer ennyibe kerülne, pedig így is belépőszintű Canon tükörreflexest lehet az áráért kapni kitobival (az enyém ennél azért lényegesebben olcsóbb volt).

Bokeh, mint olyan, szépen szólva is irreveláns tényező. Valami olyan, ami lehetne, de még sincs. Ez itt pedig áldás és nem átok.

A torzítása ellenben hihetetlen jól bánik a vonalakkal. 10mm-en hordóra torzít, ezt a legegyszerűbb korrigálni, majd 14mm-től kezdve a hordó párnában fordul: ezt ugyan nehéz észrevenni, de ugyanilyen nehéz javítani is. Viszont 10mm-es állásban a falak olyan egyenesek, hogy szinte fotó alapján lehet szöget mérni - így ebben a tekintetben megint csak azt kaptam, amit szerettem volna: minél kevesebb munkát Photoshopban.

A három alacsony fényszórású tagnak köszönhetően a kromatikus aberrációra való hajlama kisebb, mint vártam volna - persze így is van, de ezt szinte pillanatok alatt javítani lehet szinte bármilyen, Paintnél egy fokkal szofisztikáltabb célszoftverrel. Emellett szép, telített színeket produkál, de ez szerintem Sigma sajátosság, eddig nem találkoztam fakó obival a gyártótól.

Bár az objektív elvileg HSM (ez olyan mint az USM vagy az SDM: alternatív megnevezései a hallatlanul halk hajtásnak), de ez csak akkor igaz, ha a váz az objektív motorját használja fókuszálásra. Mivel a Pentax vázak mindig a saját meghajtásra támaszkodnak (kivéve a Pentax SDM üvegeket, de ez már inkább szoftveres kérdés), ezért a HSM halkságáról nem tudok érdemben nyilatkozni. De biztos nagyon halk, amúgy miért lenne HSM? :o)))

Mint említettem, ez egy első benyomások alapján készült összefoglaló volt. Igazi tesztképeket a hétvégén fogok tudni Nektek mutatni, addig álljon itt kültéri fotó ma délelőttről. Sokan írtátok privátban is, hogy kiváncsiak lennétek ez ilyen kis leírásra, így ezért bátorkodtam hirtelen jött gondolataimat megosztani Veletek. Remélem használható volt valamennyire.

 PIHE, fotó témakörben


  fotó     fotótech     izé     pentax     sufniteszt    


Megosztás Facebook-on


HOZZÁSZÓLÁSOK



 1      

Igris

áááááá

asszem akarok egy ilyet :)

 2      

Balázs

Dettó, mondjuk én tájképekhez, nem épületkehez. Álomobi...

Köszi a leírást!

Balázs

 3      

Pihe

Ha egyszer úgy döntenétek, hogy vesztek egy ilyet, javaslom, hogy külföldön nézzetek szét - még akkor is megéri, ha nem is EU-n belül veszitek és vámot kell fizetni (így legalább az állam is jól jár). A hazai fotós árak enyhén szólva is kritikán aluliak. Lásd mezei Hoya polárszűrő (nem Pro1 sorozat) tizenhétért. EBayen mindez alig nyolcezer postaköltséggel - így se olcsó, de a különbség magáért beszél.

 4      

Balázs

Amilyen mázlista vagyok tuti belefutnék valami back/frontfocusos darabba... Félnék ilyet rendelni e-bayen. Persze mondjuk egy régi M-s vagy A-s obitól nem tartanék. Most rendeltem amúgy Hong-Kongból M42 adaptert, aztán ha jó lesz akkor megnézem mit tudnak a Zeiss-ek a digi vázon :) Ilyen dolgokkal nincs bajom, de ahol lehet garanciális error attól félek :S

 5      

Pihe

Balázs: ezt megértem. Én úgy gondoltam, hogy ha külföldön jártok és van mód vásárlásnál a személyes kipróbálásra, akkor érdemes. :o)

 6      

vinczepetya

Jó az írás, jól össze lett foglalva, nézegettem én is, jó lenne, elszórakoznék egy nagylátószögűvel én is, de egyenlőre csak hobbi célból nem tervezem, sokkal inkább egy nagy fényerejű 50mm-est, mindenki dicséri, biztos jó valamire!

 7      

Péter Kéri

Sziasztok!

Nekem Sony DSLR-hez volt egy ilyen obim, imádtam. Miután megvettem szinte csak azt használtam. Igazából akkor jöttem rá, hogy valójában mi is az épületfotózás és "milyen széles a világ". :)

Most gépcsere után ismét veszek egy ugyanilyen obit..

 8      

Pihe

Szia Péter, köszönöm a látogatást! Én a Sigma új 8-16mm-es nagylátójára is kiváncsi leszek, egyelőre még sajnos egyetlen tesztképet sem látni, de talán nem is lesz érdemes lecserélni a jó kis 10-20-asokat. Meg szabad kérdezni, hogy milyen Sonyd volt és mire (és miért) váltassz?

 9      

Bence

Szia Pihe (így 7 évvel a cikk írása után)! :)

Gondolkozom egy ilyen vásárlásán, ahogy látom, már van belőle fix 3,5-ös is, bruttó 139-ért, a 4-5,6-os meg 125 lenne. Megéri a felárat a fix, vagy a lerekeszelés miatt tényleg mindegy?

Épületfotózáshoz kellene amúgy, de amit írtál, kicsit elbizonytalanít. Ha jó minőséget szeretnék, akkor kb fix 10mm-esként kell rá tekinteni?

És még valami: Te hogy oldanád meg, hogy az autók, táblák stb ne legyenek zavarók a képen? Kicsit sufni megoldás, de egy sima kihúzható alu létrára gondoltam, akkor felülemelkedek a problémán (és a perspektíván is segítek egy kicsit, hogy ne kelljen rajta annyit húzni a gépen, szóval két légy egy csapásra). Csak akkor nem tudok állványozni. Az külső fotózásánál is "kötelező" lenne?

Előre is köszönöm a válaszod!

 10      

Pihe

Szia Bence! :)

Ez egy remek kérdés, a 3,5-ös változat soha nem járt a kezemben, nincs összehasonlítási alapom. Gyanítom, hogy a fényerősebbnek más az optikai felépítése, így talán az egy jobb befektetés lehet.

És igen, ez egy 10mm-es. A másik felét nyugodtan felejtsd el. :) Végszükség esetén használható, ha nagyon akarsz komponálni, de érezhetően romlik a minősége az átfogás távolabbi felén.

Autók, táblák kérdésben felemás megoldásom van: a táblákat ki kell retusálni, mese nincs. Az autók, ha mozognak, akkor egy ND szűrővel remekül el lehet tűntetni őket. A parkoló autók megint PS-kategória, de témafüggő - a létra azért elég sokat tud dobni látványban is, hiszen nem a megszokott perspektívát adja. Szóval jó ötlet. A külső fotózásánál csak akkor lehet vele probléma, ha nincs elég fény. :)

 11      

Bence

Köszönöm szépen a kimerítő választ! Megfontolom :)