AMERIKAI PSZICHÓ, MÁSHOGY

Az Easton Ellis könyveket (Amerikai Pszichó, Informátorok) tartottam az elmúlt hétvégéig az amerikai eldegenerálódás felnagyítására tett számtalan kísérlet (kezdve Beavis-szel és Butt-head-del) koronázatlan királyának. Alapvetően egyik-másik, a kategóriába skatulyázott mű inkább segélykiáltásnak indult, a kritikusok meg úgyis átformálják azt, amit a rendező és a forgatókönyv-író valaha gondolt saját alkotásáról. Egy szó, mint száz: megnéztük a Simpsonst, a mozifilmet, avagy konkrétan másfél óra sikoltozós röhögést, egy alapvetően buta, beteg, bugyuta rajzfilm köpönyegébe csavarva. A South Park elbújhat szégyenében -- Amerikának sikerült önmagát többnyire finoman és némileg kultúráltan kigúnyolnia... Ezt a másfél óra betegséget mindenki bevállalhatja. Még akkor is, ha nincs otthon pókmalaca - majd most garantáltan lesz.

 PIHE, minden más témakörben

MegosztásOldal teteje

« hevedermarketing
airrace, 2007 »

mozi    

 

HOZZÁSZÓLÁSOK